Én, önmagam, és jómagam

Saját lakás

Rájöttem, mért tudtam volna tegnap felfalni egy egész elefántot. A tanácsom továbbra is az, hogy ne egyetek sok szóját. A hormonháztartásom megint egy SZAR. Bár lehetséges, hogy a rengeteg stressz most jött ki rajtam az érettségi miatt… no m1, mire ráébredtem erre, már vettem egy doboz szójatejet, szóval ezt már elfogyasztom.

Mellesleg Évinél vagyok, mert anya és Évi elmentek Debrecenbe hétfőig, addig enyém a lakás. Ma Pemivel elmegyünk először Deákra, onnan meg valahova bulizni. Nem tudom még, de úgy érzem jó este lesz, habár én nem iszok alkoholt a diétám miatt. Vagyis adtam magamnak engedményt arra, hogy Siófokon a 2 este közül az egyiken ihatok valamennyit. De ez nem Siófok. De nem kell pia a lazuláshoz. Ameddig az önbizalmam a negyede se volt a jelenleginek sok kellett, de már nem. És érettebb is lettem.

Jaj  annyira élvezem az egyedüllétet.  Mármint nem az a lényeg, hogy egyedül vagyok. Az is kellemes, mert csönd van. A lényeg az, hogy olyan mintha saját lakásom lenne, én is vásároltam. Reggel megcsináltam a kaját mára meg holnapra. Aztán eljöttem vásároltam a Sparba. Mint egy egyedül álló felnőtt nő. Nagyon király volt. Én biztos, hogy egyedül fogok élni egy ideig. Azért se kéne most a nagy Ő, mert akkor nem lenne lehetőségem majd egyedül élni. Ha nem kerülök át valami isteni csoda folytán fizetősről államilag finanszírozottra fősulin, akkor tuti az időt otthon húzom le és ha mostanban jön az a bizonyos Ő, akkor 3 vagy 4 év után mikor elköltözöm már úgyis inkább vele költöznénk össze, mint egyedül. Asszem. De erre a tapasztalatra szükségem lesz, még mielőtt akárkivel összeköltöznék. Álom.

Mellesleg elkezdtem nézni egy videót. Kritika (akar lenni) reklámokról, de ennél nagyobb szart még nem láttam.

https://www.youtube.com/watch?v=Sm6af35TD3g

Attól eltekintve is, hogy nem összeszedett és ha én már akármiylen videót csinálnék, előre kitalálnám mit akarok mondani, nem akkor szerencsétlenkednék a mikrofonba, hülyeség amiket beszél. Mindent kiforgat. A kritikának nem ez a lényege. Nem ismeri fel, amikor direkt túloznak. [01:45-től] Aztán, ha egy kaja reklámban eljátszák, hogy valamilyen kreatív csapatnak “Kellene még egy ütős ötlet”, akkor nem mindegy mihez? Miért kell ezen problémázni? [04:20-tól]  És az utolsó, eddig is beletekergetve néztem, de itt megállítottam végleg, hogy a csaj a reklámba hümmög egyet a csávó pedig azt a kommentárt fűzi hozzá, hogy “Itt a csaj ráadásul hmm hangot is ad. Aah, ráizgult egy pasira, aki nagyon hasonlít “Sziasztok! Laci87 vagyok”-ra. Nem kinézetben, hanem ez jutott eszembe először róla mikor megláttam. Nem tudom mért.” [04:35-től] Wtf?? Annyira szánalmas ez a videó, hogy muszáj volt kipanaszkodnom magam róla. Hogy jut eszébe ekkora szart feltölteni?

Na jó, inkább kialszom magam indulás előtt.

Gügyeségek

Ma kicsit bevágtam a depit. Nem tudom mi a halál ütött belém. Talán most tudatosult bennem, hogy KFC-ben fogok dolgozni. GÁZ. De muszááj. Mondjuk ha tájékoztattak, hogy nem tudom hány ember közül kiválasztottak és elküldték az önéletrajzomat egy banknak. Hát az írtó király lenne, ha megkapnám.

Mikor önmarcangolok, előjön a személyiségfejlesztésre éhező énem és megcsinálgatok különféle teszteket. No ma pár rajzosat csináltam. Pl rajzolni kellett házat kerítéssel, kígyóval, fával, napocskával, vagy kellett rajzolni valami állatot, amit te találtál ki. Kellet egy fát is csak úgy szimplán. Ezekből ráébredhettem, hogy döntésképes, kreatív vagyok, meg szintetikus a gondolkodásom (ööö..?). Fáradékony is vagyok meg racionális és nem bírom elviselni, ha irányítanak. Úgy érzem nincs elég mozgásterem, nem tudok kibontakozni, és, hogy vágyom az anyaságra. Mostanában tanácstalan vagyok, és egészésges libidóval rendelkezem. Ez mind kiderült egy házból, fával kerítéssel, úttal, kígyóval és nappal.
Akkora rajzoltam egy fát, ami bazi nagy lett és terem rajta körte, alma meg virág is. Tele van egy csomó állattal és óriási lombkoronával. Elvileg tök nagy önbizalmam van, fiatalos lendületem van és különc vagyok. Nehezen kötődöm emberekhez és nem vagyok ösztönember. Tudatos vagyok és magas az intelligenciám.
Rajzoltam egy állatkát is. Agyarral, csáppal, füllel, göndi szőrrel, lófarokkal, kutyalábbal, ás szárnnyal. E szerint a jövőre koncentrálok. Az eszemre hallgatok és nem a szívemre (haha). Szóban agresszív tudok lenni, és nem engedek teret az érzelmeimnek (haha 2)
Akkor volt még egy, hogy állatokat kellett írnom és jellemeznem. Szóval azt gondolom, hogy mások kedvesnek, aranyosnak és okosnak látnak. Én ravasznak, gyönyörűnek (haha3), cselesnek és fürgének látom magam. És szabad szeretnék lenni. Akkor az erdőt kellett jellemeznem. Friss, kellemes, beszűrődő napfény. Na ez a család. Utána a tengert kellett. Sós (jaj!), mély, hullámzó, kavicsos, végeláthatatlan és boldog… ez a szeretet. Aztán egy forró italt kellett választanom és leírni ami eszembe jut róla. Hát ezen jót derültem. Szóval annyit írtam, hogy édes-keserű, kevés, ♥(igen, egy szivecskét írtam) és naponta. Na ez a szexet jelenti. Kevés… jaj:D
És el kellett képzelni egy fehér falat. Tökre nem jutott eszembe semmi, annyit írtam kórház. A fal a halálhoz való viszonyulást jelenti, ha a semminél maradok azt jelenti, hogy félek tőle. Elustaítja a tudatalattim.

Ezen felbuzdulva, hogy ne csak hülyeséggel töltsem az időm, kitöltöttem egy IQ tesztet így este fél 11-kor. Fél óra helyett 9 percet szántam rá, mert unalmasnak találtam. Ha hiszed, ha nem 115-ös IQ szint jött ki még így is. 

Ja most rohadt büszke vagyok.

Az IQ értékei 111 és 120 között

Átlag feletti inteligenciáról van szó. A főiskola ezeknek az egyéneknek nem csinál problémát és elvégzik probléma nélkül. Ha az egyén dolgos,elérheti a különleges munkahelyet a munka piacon. A népesség között találhatunk kb.12% embert ezekkel az  IQ értékekkel.

Na jó ennek, nem tudom mennyire szabad hinni, de azért bíztató, hogy félig leszarva is jó lett.

Kissé elkeseredett vagyok a válogatásom illetően. Párok százai találnak egymásra naponta, én meg állandóan elküldök mindenkit. Már nem mintha udvarlók hada ácsorogna az ajtóm előtt arra várva, hátha igent mondok egy meghívásra. És nem mintha, az én kinézetemmel annyi válogatni valóm lenne. De még a kevés közül is annyit tudok baszakodni (párdon!). Mármint értem én az elveimet. Értem én, hogy legyen magas, ne én legyek a 40. barátnője, ne nyalja ki a seggem de ne is szarjon le. És ne legyen szexista és sorolhatnám, de mért ne? Mért nem hagyom szeretni magam… Őrület.

Life tastes great

Jelentem megtörtént! Sikerült találnom egy vastag füzetet az Office Depot-ban. Már csak azért is tetszik, mert kinyitom és az a felirat fogad, hogy “Enjoy writing”. Ezt nem én írtam bele. Amúgy szürke és rózsaszín, ami a régi Snoopy-s tangapapucsomra emlékeztet, ami sajnálatos módon Horvátországban elszakadt, amiért Gerginek a hátán kellett vinni a kocsihoz. Igen, ez egy fontos történet volt.

Mellesleg olvasom az “Altatódal”-t, ami írtó jó. Egy könyv se volt ennyire hozzám passzoló azt hiszem.

Ma voltam a Pólusban, beszéltem a KFC csajszival és felvettek. Hát nem vagy túl büszke a munkámra, de pénzre szükségem van és ez a lehetőség adódott. Havi 12ezret ehetek le, csak kár, hogy én nem nyúlok a gyorskajához. Na mindegy, majd lekávézom és le diétás kólázom.

Utána elmentem a Rex Állatszigethez. Megsétáltattam egy Börni nevű kutyát, és szarrá csíptek a szunyogok. Kb fél órát voltam kint vele, majd legközelebb többet szánok rá, de úgy valahogy jobban lenne kedvem kigyalogolni a világ végére, ha lenne sétáltató társam. Naaa mindegy.

Mellesleg ma volt a nyár 2. szabadulása. Komolyan írtó jól érzem magam jelenleg egyedül. Na jó, ha belépne az életembe az én Mr.Big-em, nem állnék ellen. De mégis csak, ősztől főiskola. Rengeteg új embert ismerek meg, balfarokság lenne most lekötni magam. Ráadásul egy megtervezett nyárba. Időm se mondhatnám, hogy egyenlő a tenger mennyiségével, mert ami van azt is inkább alvással, Pretty Little Liars vagy Big Bang theory bámulással, vagy írással tölteném.
A Mr.Bigem magas egyébként, mindegy milyen a hajszíne meg a szeme színe, de szélesebb a válla mint nekem. És mondtam már, hogy rohadtul magas. Ja és nagy az orra. Gáz, az orrokra bukom. A karakteres, nem bazilika kilincs, de nagy orrokra. Sportos és szereti az állatokat. Nem buta, de nem érdekli egyszerűen minden. Nem papucs, nem próbál állandó jelleggel a kedvemben járni, de tesz értem. De a leglényegesebb, hogy rohadt különlegesnek érzem magam mellette, hogy én lehetek az ő barátnője… szóval, ha ő megjelenik, beadom a derekamat és hagyom magam szerelembe esni, és csillogó szemekkel a facebookon lógni, hogy mikor ír rám. Fel fogom én is keresni és fel is hívom… de ameddig ő nem jelenik meg, nem kellenek a futókapcsolatok. Aki volt szerelmes érti miről karattyolok, aki nem azt őszintén sajnálom.

relationship | Tumblr

Mellesleg a meg nem kezdett írói pályám éppen írói válságban van. Nem bírok össze szedni egy jó sztorit. Felszínre tör az ikrek énem és mindig elkezdek valamit. Hány megkezdett novellám hever pamlagon a gépen vagy papírokon. Össze kéne szednem magam, megülni a seggemen és megírni. Lehet veszek egy Kapcsos Könyvet, kihúzok a Margitszigetre hátha megjön az ihlet.

Kurta

Volt már olyan, hogy megismerkedtél valakivel, azt gondoltad: “Nem ronda, de biztos lesz jobb.”? Aztán telt az idő, láttál másokat, megismertél másokat, és senki nem lett jobb, és mindig az első jutott eszedbe? Egyre erősebben őt akartad. Megbántad, hogy nem csaptál le rá az első alkalommal. Vissza térsz hozzá, de addigra már nem lehet a tiéd. Más elhappolta előled. Na én pont ugyanígy jártam egy füzettel, amihez ma visszatértem a Green Paper-be és ma már nem volt ott. Pedig elterveztem, hogy tényleg rendszeresen írok naplót és a korszak (vagy minimum novella) alkotó ötleteimet is oda jegyzem fel. Holnap felkutatok másikat.

Ma elmentem a Biztosponthoz. 2 munkára jelentkeztem, az egyiknek holnap van az állásinterjúja délben a Pólusban.

Mellesleg most remekül érzem magam. Valamiért úgy érzem most minden össze fog jönni.

 

Én és az univerzum - avagy az Én Titkom

Van aki olvasta a Titok könyvet? És van aki hisz benne? Aki szkeptikus, és egy hibbant nőszemélynek fog gondolni, mert én erre alapozom az életem, azt megkérem most váltson csatornát, mert nem érdekel ebben más véleménye.

Kevés dolog van, amiben nem befolyásol más mit gondol. Nem érdekel általában, ki mit gondol arról, hogy nekem a pizza meg a hamburger nem kaja, az se érdekel, hogy azoknak az embereknek a gimiben akik a nevemen és a koromon kívül szart se tudnak rólam, mi jár a fejükben, mikor Pemivel vihogva végiglibbenünk a folyosón. Talán ennyivel le is tudnám zárni azt a hatalmas listát, amiben képes vagyok leszarni Mindenki véleményét. Ja meg persze magamról és az Univerzumról alkotott véleményem.

Történt egyszer, hogy megbetegedtem 2007.szeptember 5-én és nem mentem iskolába egy hétig. Már a hét vége felé jártunk, mikor szép kis pöttyök jelentek meg a lábamon, mint valamiféle kiütés, de mint később kiderült bevérzések. Szóval Schönlein-Henoch purpurám volt. Igazán kellemetlen betegség, de nincs kockázata. Az orvosok biztosra mondták, hogy meggyógyulok. Kicsit nekem elhúzódott a gyógyulási folyamat. A gond végülis az volt, hogy elengedtem magam. 12 éves voltam és csak annyit tudtam, hogy beteg és fáj és ez ellen nincs mit tennem. Nem írok tüneteket, mert igazából felesleges is. A hangsúly ott kezdődik, mikor a nagymamám testvérének a felesége meglátogatott, aki kineziológiai dolgokkal foglalkozik. Sulykolták belém a  vonzás törvényét. Igazából azzal győztek meg, mikor azt az érvet hozták fel, hogy az ember képes megbetegíteni magát, ha beképzeli a betegséget és én ezt még 5-ben megtapasztal mikor az iskolában olyan hitelesen játszottam, hogy megfáztam, hogy mármár én is elhittem és másnapra beteg is lettem.

Azóta anyukámmal megtértünk. Ő akkor elolvasta a Titkot én még szerintem éretlen voltam hozzá. Olyan 8. év végére sikerült rávennem magam. Azóta már többször elolvastam a rám jobban vonatkozó részleteket.

Ha bele gondolok sosem volt olyan, hogy csalódást okozott. (Na jó, mikor vettem egy Bukszát és nagyon rákoncentráltam, de nem nyertem.) Mindig vizsga előtt erre koncentrálok. Vagyis 1 dologban még hiszek, az a szerencsebugyim (igen, haha), hogy mégis valami kézzel foghatóban is hihessek. De anélkül is végül minden dolgom rendbe jött.

Szerintem a szépsége talán abban rejlik, hogy az ember nem tud és nem is mer világmegváltó dolgokban 100%-ig bízni, így apránként halad. Hiába koncentrálnék 100%-ig, hogy béke van a földön, hiába kezelem úgy, attól még 100 %-ig nem hiszem el. Sőt, egy ekkora bevonzáshoz, nem is elég egy, esetleg ötszáz ember rákoncentrálása.

A lényeg, hogy ez nálunk talán a Bibliát váltja fel. Ha nem sikerülne valami (de mindig minden összejön – lásd érettségi, nyelvvizsga, főiskola, válás) akkor se hibáztathatnék mást, csak magamat.

Most nézhettek hülyének, de nem vagyok egyedül ezzel a gondolkodás móddal. Ott volt Einstein, Beethoven, Lincoln, Newton, Platón vagy Shakespear is.

“Azt akarod hinni, hogy a dolgok csupán a szerencsén múlnak, és bármikor történhet veled valami rossz? Szeretnéd úgy gondolni, te is lehetsz rossz időben rossz helyen? Hogy a körülmények kívül esnek a te irányításodon?

Vagy inkább szeretnéd hinni és tudni, hogy életed alakulása a te kezedben van, és csak jó történhet veled, hiszen mást nem engedsz be a gondolataidba? Te döntesz. Bármit is válassz elméd fókuszául, az lesz életed meghatározója.”

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!