Én, önmagam, és jómagam

Itt a holnap!

Reggel felkeltem és nem izgultam egyáltalán.

Mellesleg az normális, hogyha sokat tanulok sokkal éhesebb vagyok? Igazából most le is szarom a kajálást. Nem érdekel az önuralom, ha éhes vagyok eszem, mert most a tanulásra koncentrálok.

Ja azóta már izgulok rendesen. Próbálok minden tételt átvenni. Átvettem ma 2 törit, 6 irodalmat és 5 nyelvtant. Ha most ott lenne még az infó is, szerintem én felkötném magam.

Kezdek kikészülni. Későn fekszem és korán kelek. Nem tudok mit csinálni, egyszerűen nem tudok tovább aludni. 10-nél tovább egyszer sem voltam hajlandó elkezdeni tanulni, kivéve ma, fél 10-kor, de addig csak fekszem az ágyban. Ma sem lesz ez másként, hiszen holnap 6-kor kelek és megyek be fél 8-ra érettségizni. El sem hiszem, hogy vége lesz. Izgalmas.

Ma nem is edzek. Érzem, hogy a szervezetem túl fáradt már, csak az izgalom az ami ébren tartja. Ahogy vége az érettséginek szerintem helyben elalszom.

ÉÉÉHES VAGYOK!

Együtt tanultam ma Petrával… na jó túlzás. Én olyat nem tudok. Skype-oltunk, felmondtam neki 2 tételt töriből, mert nem tudott róluk semmit, ebből tanult én meg ezzel átvettem.

Mostmár mindjárt itt a cél. Nem szabad leállnom. Ébren kell maradjon. Van fél liter jegeskávém. Egy csomó zöldteám és most már csak meg kell húzni az utolsó pár métert. KITŰNŐ ÉRETTSÉGIT AKAROK!

Holnap a túlvilágról jelentkezem.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!